Teljesen rendben van, ha most „furcsán” érezzük magunkat, ha aggódunk és félünk, mert egyfajta gyászban vagyunk.
Az élet, amilyennek ismertük és amilyen korábban volt, rohamos gyorsasággal változik körülöttünk. A munkavégzési módunk, a napi rutinjaink és a társasági, baráti életünk is teljesen más lett – még a vásárlási, evési és edzési szokásaink is kétséget kizáróan átalakultak.
Többször vagyunk idegesek, aggódunk, mérgesek, dühösek és türelmetlenek vagyunk… és ha belegondolunk, ez valahol így van rendjén. Ez most nem a „normálisnak” mondható időszak az életünkben, emiatt is nehezen meghatározható, hogy mi is a „normális”.
Natasha Page –pszichoterapeuta véleménye is ezzel egybehangzó, amikor arról beszélt, hogy a COVID-19 járványnak köszönhetően ezek az érzések megjelennek az életünkben.
„Nyilvánvaló, hogy a változások az embereket mindig is kihívások elé állítják, nem igaz? De ez nem csak a változások ideje, hanem a bizonytalanságé is. Ez egy olyan időszak, amikor az emberekben megjelennek a félelmek és természetesen az elszigeteltség érzése is.”
Natasha Page a mostani állapotot a gyászfolyamatban megéltekhez hasonlította. „Néha a gyászra abban az értelemben gondolunk, amikor valaki meghal, és amiatt gyászolunk; tulajdonképpen a gyász folyamata az olyan helyzetekben is helyénvaló, mint a mostani. Elveszítjük a munkánkat, a megélhetési forrásainkat, elfogy a pénzünk, elvesznek az eddigi rutinjaink. És, elveszítjük a szabadságunkat is, hiszen ha otthon maradunk, akkor ez ezzel jár. Ez jó néhány emberben a kontroll elvesztésének érzését hozza elő. És természetesen, ott van még annak a lehetősége is, hogy a járványban elveszíthetjük valamely rokonunkat és a saját egészségünk is veszélybe kerül. Mindezek miatt természetes, hogy félünk, idegesek és mérgesek vagyunk – természetes, hogy ezek az érzések megjelennek.”
Közülünk többen is felülünk az érzelmek hullámvasútjára másokkal együtt – a házastársunkkal, párunkkal, családunkkal és a gyerekekkel is. „Ez egy óriási megterhelés a kapcsolatokra is” – mondja Pam Custets terapeuta.
Pam Custers a továbbiakat fejti ki még a jelenlegi helyzettel kapcsolatban: ”Tehát, hogyan is tudunk a legjobban navigálni a lent és fent között a következő néhány hónapban? Fontos, hogy felismerjük az érzéseinket és engedjük is meg magunknak, hogy azokat megéljük – nézzünk szét lelki életünk háza táján és fedezzük fel, hogy valójában mit is érzünk. Teljesen normális és elfogadható, ha megijedünk egy helyzettől, vagy ha valamit nem akarunk elsőre elfogadni vagy mérgesek vagyunk. Ezzel együtt a levertség, a lehangoltság és a tehetetlenség érzése is normális – és ezek mindegyike a gyászfolyamat alatt is előfordul. A következő lépés, hogy ezeket az érzéseket elfogadjuk – jelenleg ez a helyzet, ezt fogadjuk el. Ha tetszik, úgy is fogalmazhatunk, hogy most ez lett az új „normális” létünk.”
Natasha Page mindehhez a következőket teszi hozzá: „El kell fogadnunk azt a tényt, hogy az élet nem kiszámítható. A rajtunk kívülálló események bekövetkezése káoszt okoz és elveszítjük a fókuszunkat. Úgy tudunk saját magunkra figyelni, ha arra fókuszálunk, amit kontrollálni tudunk, és nem arra, amit nem.”
Egy kliens, aki jelenlegi helyzetben nem tud dolgozni, elkezdett ruhákat készíteni magának otthon és sokkal többet főz, mint azelőtt. A kreativitásunk igazi és valós segítség lehet ebben az időszakban – ha azt keressük, hogy hogyan tudjuk visszanyerni az ellenőrzést és az irányítást az életünk felett, akkor akár egy új hobbit vagy egy régen vágyott, vagy éppen halogatott tevékenységet is el tudunk kezdeni. Például elkezdhetünk klingonul tanulni 🙂 (Star Trek rajongók figyelmébe ajánlom a következő könyvet)
A strukturáltság érzése és a rutinok szintén fontosak, kifejezetten akkor, amikor otthonról dolgozunk. Talán könnyű felkelni reggelente, pizsamában süllyedni még egy kicsit, a hajunkat sem minden nap, vagy kétnaponta mossuk meg, és elég, ha csak dél körül mosunk fogat. A struktúra, a napi teendők beosztása visszahozza az életünkbe a rendezettséget – és ettől mi magunk is rendezetteknek érezzük magunkat.
Popper Péter idevágó egyik mondata: "Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül."
Egy olyan időszakban, amikor úgy tűnik, hogy minden csak úgy lóg a levegőben, akkor is arra kell törekednünk, hogy a mindennapjainkban is rátaláljunk a kisebb és kevésbé jelentős szokásaink által nyújtott biztonságérzésre.
4 dolog, amire érdemes figyelnünk otthon és munka közben:
- menjünk ki a levegőre rendszeresen és járjunk egyet (betartva az előírt távolságot másoktól)
- végezzünk valamilyen testmozgást – lehetőleg a szabadban (szintén betartva minden előírást, amivel magunkat és másokat is védünk a kijárási korlátozás ideje alatt)
- rendszeresen tartsuk a kapcsolatot barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal on-line (virtuális kávézások, házi készítésű süteményekkel, esti virtuális kocsmázás)
- továbbra is figyeljünk arra, hogy jól aludjunk (ne maradjunk fenn éjszakáig, csak addig, amíg egyébként is fenn szoktunk maradni).
Minden helyzetben vannak –akár kis dolgok is, amik miatt reménykedhetünk – a járványhelyzet megmutatta, hogy még mindig vannak olyan erőforrásaink, amiket arra tudunk fordítani, hogy a legnehezebb időben is odafigyeljünk magunkra, és másokra.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi állapot mindannyiunk számára nehéz és szokatlan, megvan az az érzés, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, mert mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk.
Bízzunk abban, hogy megmarad az igazi odafordulás és a kapcsolódás másokhoz, a járvány után is.
