Hogyan birkózzunk meg azzal, ha valami fontos esemény elmarad a járvány miatt?
Volt-e valami nagyobb, fontosabb dolog az életünkben, amit a járvány meghiúsított, például egy esküvő, egy ballagás, egy vizsga, egy családi születésnap, egy új pozícióban való munkakezdés?
A rituálék fontos szertartások mindenki életében, emiatt bármi ilyen jellegű dolognak az elmaradása szomorúságot, veszteséget okoz. Ha ezek elmaradnak, érezhetünk úgy, mintha befejezetlenül, lezáratlanul hagytuk valamit.
Miért olyan fontosak a rituálék?
A rituálék valaminek a végét és egyben, valaminek a kezdetét is jelentik. Ezek szimbolizálják valami régitől való elköszönést, és valami új felé való elindulást. Jelentős változást képviselnek, ilyen rituálé például a házasságkötés, a ballagás, az érettségi, a diplomaosztó.
A rituálét sokan sokféleképpen értelmezik. Nem létezik általánosan elfogadott elmélete. A különböző tudományokban eltérőek a pozíciói, meghatározásai. Többféle osztályozása, csoportosítása ismert.
Vannak átmeneti rítusaink, ilyen a születés, a ballagások, a diploma, a házasság–válás és a temetés. Vannak továbbá az intézményi, a hivatalba történő beiktatás rituáléi is, és léteznek évszakokhoz kötött rituálék, mint a karácsony, a születésnap, az emléknapok, évfordulók. Abban minden tudományos megközelítés megegyezik, hogy a rituálé az életünk része. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be életünkben. Összekötik a történelmet, a jelent és a jövőt. Lehetővé teszik a folytonosságot, a változást.
Miből áll a rituálé?
Függetlenül attól, hogy a rituálék társadalmi, vallási vagy oktatási jellegűek- mindegyiknek megvan a maga kritériuma:
- Kiemelkedő előrelépést, valami felé történő haladást jelent
- A társadalom felé ezt az adott rituáléra jellemzően hírül adja
- Változatlan célja van
Nézzük például a középiskola befejezését:
A középiskolai érettségi vizsgák jelentős előrelépést jelentenek az életben, mivel ezzel fejeződnek be a tanulmányok (4 vagy 6 év után), és a felnőttkor felé történő áttérés szimbolikus jelképe. A végzősök utolsó iskolai ballagása nagy esemény a családban, hiszen ezzel valóban véget érnek a még gyerekkorban kezdődött iskolás évek.
A ballagások változatlan célja pedig, hogy a még iskolába járók és minden meghívott vendég és családtag ünneplik az érettségizettek elért addigi teljesítményét.
A ballagások, az esküvők vagy más rituális események elmaradása vagy hosszabb időre való elhalasztása miatt joggal érezhetjük azt, hogy valamilyen remény vagy álom nem valósult meg. Természetes, hogy ilyenkor veszteséget élünk meg, hiszen valamilyen álmunk, vágyunk nem valósult meg úgy, ahogyan arról már régóta álmodoztunk, ábrándoztunk.
Mi a normális érzelmi reakció veszteség vagy bármi ilyen jellegű változás esetén?
Nézzük meg azokat a módszereket, amelyek segítségével átjuthatunk a rituálék elmaradásával kapcsolatos csalódáson, veszteség érzésén:
- Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a gyász, a veszteség érzése normális.
- Beszéljünk róla. Találjunk valakit, aki meghallgat bennünket és ne maradjunk ebben az érzésben egyedül. Kérjük meg valamely bizalmasunkat, családtagunkat, hogy legyen olyan, mint egy fülekkel rendelkező óriási szív.
- Tervezzünk be egy későbbi időpontra valamilyen ünnepséget. Csak azért, mert egy esemény nem a maga megszokott, betervezett idejében történt meg, még nem jelenti azt, hogy ennek egyáltalán nem lehet megtörténnie. Szervezzük meg! Az is rendben van, ha megengedjük magunknak, hogy csalódottak legyünk, fordítsuk figyelmünket és energiánkat az elmaradt esemény szervezésére.
- Csináljunk valami nagyon különlegeset azon a napon. Több cikk, blog bejegyzés és más írások is azt javasolják, hogy valamivel jó, ha helyettesítjük az elmaradt eseményt. Sajnos magát a megélt veszteséget, az elmaradt eseményt nem lehet teljes mértékben helyettesíteni, de kreatív módszereket tudunk találni, hogy azt a számunkra különleges napot másként éljük meg.
- Megkereshetünk másokat is, akik hasonlót éltek át, akiknek elmaradt az esküvőjük, nem volt érettségi bankett ünnepségük, stb. Ebből akár egy közösség is kialakulhat.
A veszteség utáni gyász érzése egy érzelmi jellegű tapasztalás, és nem intellektuális. Az őszinte igazság az, hogy nehéz megbirkózni az életünk fontos mérföldköveinek, álmainak és "füstbe ment terveinek" elvesztésével. Nem kell úgy viselkednünk ilyenkor, mintha nem is történt volna semmi. Azonban feladni sem szabad, hogy ami elmúlt, az végleg eltűnik. Ez egy különleges időszak mindannyiunk életében, mindenki emlékezni fog az "újratervezett" esküvőre, mert valami speciális emlék és közösen átélt időszak társul hozzá.
Meghittebbek és őszintébbek lesznek a családi ünnepségek és összejövetelek, szorosabbak és erősebbek az ölelések a hosszú várakozás után.
2015 Morgan Gaynin Inc. All images are copyright of their respective artists.
